Mi az ára ennek a világnak, bűnös lettem már én
Nincs bocsánat, ma megöl a bánat
Mit mások nem látnak, de azt látja az ég
Küldj hát esőt, a szív szomjazik, száritsd hát fel a könnyeim
A mélybe lehúz, s nem vagy itt, elfogy az út, óóó segíts
Nem lépek hátra, vágyom az imára, mindig hittél bennem
Nem maradt másom ezen a világon, csak is egy álom, újjászülethetnék
Küldj hát esőt, a szív szomjazik, száritsd hát fel a könnyeim
A mélybe lehúz, s nem vagy itt, elfogy az út, óóó segíts
Azt súgja a lelkem, hogy bírni kell, még csak egy hajszál választ el
És itt a vége, aztán minden rendben
Minden más, ami eddig megvolt, amit eddig tettem, majd újra gondolom
Egy másik, ugyanilyen életemben
Nézd meg a múltat, sokat javultam, sokszor elbuktam, de mindig tudtam
De mindig a szabály, nem szabad ártani senkinek
Mert az élet majd ezerszer visszaadja, hogy ha szar ember vagyok
Nyakamra lépnek a fentiek
Próbáltam olyan lenni, mint ők, próbáltam olyan lenni, mint Te
Próbálok olyan lenni, mint más
Csak ez nem egyszerű, nem tudom, érted-e?
Ez a vége mindig ugyanaz a dalnak a soraim életre kelnek
Aztán meghalnak
De figyelj rám, mert ha tetszik a nemekből
A harcból mindig győztesen kerül ki az én fajtám
És ha egyszer dobom a tollat és úgy kelek holnap
Hogy elég volt nekem ennyi, most már jöjjön más a mailen
Fogsz majd rám emlékezni, megérte az a rengeteg tűzgyújtás
Küldj most esőt, szükség van rá, mosd le a bűnt, úgy várom már
Szárítsd hát fel könnyeim, a mélybe lehúz, de Te nem vagy itt
Küldj most esőt, szükség van rá, mosd le a bűnt, úgy várom már
Szárítsd hát fel könnyeim, a mélybe lehúz, de Te nem vagy itt