Ossian
Alkony előtt
Nyár-délután, körbevesz, könnyű kávé illata
Fű, fa és föld, nyugodt csönd, a napfény mosolya
Talizmánként, megóv tán, mint vérszövetség
Az önmagammal megkötött békesség

Hangok, arcok, mondatok
Jóbarátok, szép napok
Élünk, megvagyunk
Érkezünk és távozunk

Múltidéző hangulat, lassan elfogy most a Nap
Alkony előtt, hűvös szél, a tűznél el nem ér
A lángba néztem, életem, ami fontos volt régen
Nem számít már, dolgaim átértékeltem

Hangok, arcok, mondatok
Jóbarátok, szép napok
Szavak, színek, fényképek
Emlékek
Álmokból szőtt dallamok
Üres könyvbe írt lapok
Élünk, megvagyunk
Érkezünk és távozunk...