[Refrén]
Ha elfáradom az utam során, lefektetsz-e majd?
Ha szomjazom a boldogságot, megitatsz-e majd?
Ha elfelejtek Ăşgy szeretni, tanĂtasz-e majd?
És megnyugtatsz-e, hogy melletted nem lesz semmi baj?
Ha hibát követnék el, akkor megdorgálsz-e majd?
Ha engem bántanának, vajon megvédesz-e majd?
Ha ellened vétkeznék, megbocsájtasz-e majd?
És megnyugtatsz-e, hogy melletted nеm lesz semmi baj?
[Verse 1]
Ölelj úgy, hogy szintе fájjon
Mind a két karod magába zárjon
Érezzem majd, Ăgy nem lehet baj
ĂŤgy, ha szĂvbĹ‘l mellettem vagy
Vigyázz rám, mintha testvérem lennél
És mindent megtennĂ©l, hogy el ne veszĂthessĂ©l
Óvj úgy, mint egy anya a gyermekét
Féltsél, szeressél
[Refrén]
Ha elfáradom az utam során, lefektetsz-e majd?
Ha szomjazom a boldogságot, megitatsz-e majd?
Ha elfelejtek Ăşgy szeretni, tanĂtasz-e majd?
És megnyugtatsz-e, hogy melletted nem lesz semmi baj?
Ha hibát követnék el, akkor megdorgálsz-e majd?
Ha engem bántanának, vajon megvédesz-e majd?
Ha ellened vétkeznék, megbocsájtasz-e majd?
És megnyugtatsz-e, hogy melletted nem lesz semmi baj?
[Verse 2]
SzorĂts bátran magadhoz Ăşgy ma
Mintha az életünk csak ezen múlna
Mintha mindkettőnk léte egy lenne
Mintha a szĂvĂĽnk is egyszerre verne
És ne engedj el, ezt érezned kell
Mint egy álom, de most ne ébressz fel
Mert a valóság fájó, hazug és rideg
De az önzetlen szeretet nem lehet hideg
[Refrén]
Ha elfáradom az utam során, lefektetsz-e majd?
Ha szomjazom a boldogságot, megitatsz-e majd?
Ha elfelejtek Ăşgy szeretni, tanĂtasz-e majd?
És megnyugtatsz-e, hogy melletted nem lesz semmi baj?
Ha hibát követnék el, akkor megdorgálsz-e majd?
Ha engem bántanának, vajon megvédesz-e majd?
Ha ellened vétkeznék, megbocsájtasz-e majd?
És megnyugtatsz-e, hogy melletted nem lesz semmi baj?
[Verse 3]
GyĂłgyĂtsd be a sebeimet, fordĂtsd felĂ©m az arcodat
Mert egyĂĽtt vĂvjuk a világ ellen mostantĂłl a harcokat
Súgd halkan a fülembe, hogy "szükségem van rád"
És a legrosszabb perceimben te mellettem kiállsz
Ismersz már régóta, és tudod azt jól, hogy igazat mondok
Csak tiszta Ă©rzelmek segĂtenek tĂşljutni a kritikus ponton
És az élet rögös útján lassacskán elhervadnék
Tudnod kell, hogy teérted bármikor meghalnék
[Refrén]
Ha elfáradom az utam során, lefektetsz-e majd?
Ha szomjazom a boldogságot, megitatsz-e majd?
Ha elfelejtek Ăşgy szeretni, tanĂtasz-e majd?
És megnyugtatsz-e, hogy melletted nem lesz semmi baj?
Ha hibát követnék el, akkor megdorgálsz-e majd?
Ha engem bántanának, vajon megvédesz-e majd?
Ha ellened vétkeznék, megbocsájtasz-e majd?
És megnyugtatsz-e, hogy melletted nem lesz semmi baj?
[Outro]
Add jelét, hogy szükséged van rám
Szeress és táplálj
CsĂłkolj meg, szabadĂts meg
És akkor áldottnak érzem majd magam
Legsötétebb óráimban
A legmélyebb kétségbeesésemben is törődsz-e majd velem?
Ott leszel-e velem megpróbáltatásaimban
Szomorúságomban, kétségeimben
Amikor már nem látom a kiutat
Lázadásaimban, szomorúságomban, félelmeimben
Hitvallásomban, gyötrelmeimben és fájdalmamban
Örömömben és bánatomban
Egy új holnap reményében
Soha nem hagylak el, mindig a szĂvemben leszel