Lakatra zárt szerelem, mélyrepülő alagút
Berögződve hajtogatod a bajt, a bút
Vonzás törvény, paranoia bimbó
Fától az erdőt nem látva minek fahintó?

Aminek mennie kell, menjen. Hidd el, engedd el!
Ne keverd terveid érzelmek vezérelt elvekkel
Személyek és tárgyak, be nem teljesült vágyak
Gondold végig neked hány hiányzik és te hánynak

Viselkedési minta, instant színes borító
Kaméleon korszakban mondd, hol van az origó?
Ami belül az te, a többi tré
Az erős kiengedi magából, amitől fél

Szeress amíg nem fojt, míg lüktet a szív
Sose legyél passzív, hogy maradhass masszív
Ha döntened kell, válassz, ettől leszel teljes
Utad végén derül ki, hogy melyik csapás helyes

Elkeseredett Felcser, a problémádat felejtsd el
Ne eszement elmével megkent, légy eleven ember
Ha a szar lököget, kecsesen engedd el
A balansz mindig megvan, úgy hogy kell a fel a fejjel

Míg vigadunk mi sírva, ez visz minket sírba
Vagyonunk nincs, de sorsunk meg vagyon írva
Habiszti boys és hiszti girls
Keresd, amivel teremtesz, ne azt, amivel ölsz
Vége van, nem bírom, elég volt, ennyi
Nem engedek a búnak hagyom továbbmenni
Ha a káosz beszippant, ne vedd fel
Ahogy jött úgy majd megy, gyerünk lazán, engedd el
Ha az utolsókat rúgom majd, nem adom fel
Mert a paráimat tudatosan engedgetem el
Most ne a kéz fel, csak, fogd fel ésszel
Ha szarral dobálózol, azzal semmit nem érsz el
Egyedül vagy párban - nem jó, hogyan jó másnak?
Hogyan van az örök, mi van, ha vége lesz majd másnap?
A kritériumod egyre nagyobb burkot rád rak
Engedd ki, a Földön még érző szívek várnak
Fontos a pontos, ki késik tiszteletlen
Így maradhat névjegyed meg másnak díszkeretben
Zavaros helyzetekben az okos enged
Te is képes vagy rá, tudom, a hitem benned - jó

Jobb - bal, unalmas útirány
Ezzel fékezni a hazám érzem élet puritán
Hogy változzon valami, neked leszek fejsze
Egy helyben álltak a nép nevében, ezt ne

Türelem, mély levegő, van, hogy rosszabb
Rajtad múlik, hogy ez rövidebb vagy hosszabb
Ha tele a pohár és lépned kell
Egy dolgot ne felejts el - engedd el

Ha féltékeny vagy és irigy - engedd el
Ha számító és konok, akkor - engedd el
Ha utálnak a rokonok - engedd el, engedd el, engedd el
Ha sok benned a rosszindulat - engedd el
Ha kerülnél kínos szitukat - engedd el
Ha csak kutya vagy, ami ugat - engedd el, engedd el, engedd el

Vége van, nem bírom, elég volt, ennyi
Nem engedek a búnak, hagyom továbbmenni
Ha a káosz beszippant, ne vedd fel
Ahogy jött úgy majd megy, gyerünk lazán, engedd el
Ha az utolsókat rúgom majd, nem adom fel
Mert a paráimat tudatosan engedgetem el
Most ne a kéz fel, csak, fogd fel ésszel
Ha szarral dobálózol, azzal semmit nem érsz el
Lazítani kell