Dzsúdló
Engedd el
Szóltam, hogy majd kattanok
Hogy nem sokáig bírom
De azt hitted, hogy kifogytam a szavakból

Én is addig tudok maradni
Míg engeded, hogy dőljek
De magamat sem hallom jól a hangodtól

Nem az én hibám
Én levegőt akartam
És akkor fogyott el
Mikor te itt voltál

Ne ragaszd rám
Úgyis elmosná a víz
Te nem hallod, ha felveszem
Én nem hallom, hogy hívsz

Ne félj, ne félj
Engedd el, ha fáj
Ne félj, csak szólalj meg
Végre, ha baj van

Ne félj, ne félj
Ez így megy, ezzel jár
Ne félj, akkor is üvölts
Hogyha zaj van
Én most kiállok az útra
Ha gondolod, majd állj meg
Nem kerülök meg semmit újra még egyszer

Jól ment ez így együtt
Hogy addig estünk el
Amíg nem bírtunk már felállni sem jó kedvvel

Csak nevess velem újra
Az összes apró hibánkon
Lássam azt, hogy végre megint boldog vagy

És én kiállok az útra
Kerülj meg, ha szeretnél
Kerülj meg, ha sírsz
Állj meg, hogyha nevetnél

Én ez vagyok
Nézz meg
Eltűnt a szememből a félelem
Elmondok mindent, hogyha kérdezel

Hagyd meg
A szélnek
Azt akarom, hogy mindent fújjon el
Vigyen el, vigyen el mindennel